amely új távlatokat nyit növényeink védelmében, az egészségtudatos táplálék előállítás támogatásában, a biogazdálkodásban és ráadásul még költség-hatékony is:
Meghatározása:
A növénykondicionálás az a tevékenység, amikor a növényeinknek az ellenálló- és regenerációs- képességét javítjuk, erősítjük. Ennek következtében javul a növény egészségi állapota, illetve ennek következtében javulnak azon minőségi és mennyiségi mérhető tulajdonságok, például terméseredmények, amiért termesztésbe kerültek.
A fogalom tisztázásra azért időszerű és lényeges, mert:
- évről évre egyre nagyobb jelentősége van az újabb betegségek, erősebb fertőzések, kialakult növényvédő szer rezisztenciák, és fokozottabb környezeti-, és növénykortani- kihívások miatt,
- időnként felkészült szakemberek sem ismerik a növény-kondicionálást, vagy keverik a növénytáplálással, amely alapesetben eltérő célú és hatású,
- az oktatási rendszer gyakran felsőfokú szakirányú képzései sem érintik a növénytermesztési ismereteknek ezt az egyre fontosabb kérdéskörét.
A növénykondicionálás meghatározása:
Minden élőlénynek, így embernek, állatnak, és növénynek egyaránt létezik kondíciója. Ez egy állapot, amely romolhat, és természetesen javítani is lehet rajta. Ennek megfelelően a növények kondíciójuk függvényében:
- képesek magukat megvédeni a külső kórokozókkal, betegségekkel, esetleg behurcolt soha nem látott károsítókkal szemben,
- képesek különféle stresszhelyzetek, pl. egy jégverés, esetleg egy extrém UV sugárzás utáni regenerálódásra, vagy fokozottabban viselik el az szárazságot,
- vagy egyszerűen ”csak” az ember által okozott helyzetekhez, újabb termőhelyekhez, (nem ritkán durva) genetikai beavatkozásokhoz kell alkalmazkodniuk.
Így tehát ez nagyjából minden növényt, és mindenkit – aki kertész, növénytermesztő, vagy csak adott növény a tápláléka– érint a növénykondicionálás.
Milyen tényezők befolyásolják növényeink állapotát, kondícióját?
- Alapvetően a genetikai jellemzők, fajtatulajdonságok, melyek a több termés, a felfokozott elvárások irányába menő nemesítési, genetikai beavatkozások miatt kevés kivételtől eltekintve romlanak. Ezt egyrészt nem tudjuk befolyásolni, másrészt kevés, vagy egyáltalán nincs ilyen jellegű információ: pl., hogy adott fajta x betegségekre fokozottan érzékeny, és y szerek már nem képesek z fertőzések, kártevők infekciója esetén védelmet biztosítani.
- Mindazok az ökologikusnak nem nevezhető növényvédelmi és növénytáplálási beavatkozások, melyek természetes módon egy adott pl. betegség, vagy elvárt hatás mellé mellékhatásként hozzák a pl. a bőrszöveti állomány vékonyodását, vagy a talajökoszisztéma lerontását. Ide tartoznak azon beavatkozások is, amikor a túlzott termésnövekedés okozta helyzet már csak mesterségesen, ipari szerekkel, intenzív mesterséges táplálással, kemény növényvédelemmel tartható fenn.
- Létezik ugyanakkor olyan növénytáplálás, amely a növény táplálásán túl a kondíciós képességeire is pozitívan hat. Nyilván ez talajállapot és mikrobiológiai talajélet függő. Ez azonban semmi képpen nem azonos a Nitrogén, vagy a makro-elemek pótlásával. Minden ilyen talajtani hatásnak növényspecifikusan van csak értelmezhető célja, és előnye.
- A 21 század pont a kihívások sokasága miatt fejlesztéseket is hozott. Az eredmény olyan növénykondicionáló szerek, melyek képesek előre felkészíteni, megerősíteni a növényt, vagy adott stresszhelyzet okozta regenerálódást felgyorsítják, sőt akár fertőzés esetén a növényt adott pl gomba-betegséggel szemben képessé teszik a ”győzelemhez”. Vannak távoli országokban gyártott szerek, és találmányok, és vannak melyek sok száz éves hazai (és külföldi) tapasztalatok alapján kerültek újra felfedezésre, és Magyarországon gyártásra. Ki ne hallott volna a csalán áztatásról, gyógynövények hatásáról, olyan növényekről amik „mindent kibírnak, és nem betegednek meg”. Ezeket a növényeket, és kivonatokat nem az ember teremtette, nemesítette. Ugyan ma már tudjuk, hogy a bennük található pl.flavonglükozidok pontosan mit okoznak, ennek ellenére kellő alázattal viszonyulunk a természet kincseihez, titkaihoz, ökológiai rendszeréhez. A növénykondicionáló szerek egyike sem akar élettani rendszerekbe belenyúlni, és mindegyik növénykondicionáló szer biotermék.
A növénykondicionálás aktuális kérdései:
- A növénykondicionálás ma már nem valami elvont egészségmániás passzió. Egyrészt hatékony szerek állnak rendelkezésre, másrészt gazdasági haszna is van a megelőző növénykondicionálásnak. A növénykondicionáló szerek egy része ráadásul lényesen olcsóbb is a növényvédő szereknél, és nincs olyan mellékhatás sem, mint pl. a szerrezisztencia.
- A növénykondicionálás sikerének kulcsa a technológia, és a rendszeresség, hiszen ha egy növény beteg és legyengült már az ellenálló képessége, akkor a kondíció nem jön varázsütésre. Ez pont úgy van, mint a vitaminszedés, vagy az edzőtermi mozgás – egy alkalomtól sok mindent nem várhatunk. Ott van edzésterv, meg orvosi javaslat – míg a növényeknél van technológia.
- Ha egy növény nagy és zöld, szép – úgynevezett piacos-a termése, akkor nem biztos, hogy jó kondícióban van. Ez elérhető föld nélküli táptalajon, genetikailag módosított növényen, intenzív táplálással és növényvédelemmel. Sok ilyen van a piacokon, és az igazi kérdés az, hogy a szermaradványok, és egyéb genetikai tényezők mit okoznak azoknak, akik azt elfogyasztják.
- Az emberek egyre nagyobb része él egészségtudatosan, az orvosok szinte mindegyike ma már nem ír fel az antibiotikumokat, csak ha elkerülhetetlen, és az emberiség kondicionálásában betöltött C-vitamin izolálásáért Nobel díjat kapott Szentgyörgyi Albert. Ha egészségesek akarunk maradni, jó kondíciójú, egészséges növényeket, kevés szermaradványt kell, hogy fogyasszunk –és ehhez a növénykondicionálás a mai kihívások mellett nem mellőzhető.
Szilágyi János / 2016.10
